Ben tudta, a lány súlya és teste nem akadályozza őt a hanyattfekvésben, megfordult a lány combjai között hirtelen és rávillantotta szürkéskék szemeit. 

– Igazán lenyűgöz a kényeztetési technikád, Ana! Pontosan tudod, hogyan kínozz egy férfit, igaz? – Odahúzta a meglepett masszőr kezeit a mellkasára.

– A család kifejezett óhaja volt, hogy legyek tisztelettudó önnel és... – A lány zavartan nézte az ujjai közé simuló férfi ujjakat.

– Azok után, hogy kidekoráltad a szám!

– Nem hiszem, hogy megbeszéltük volna előző este, megcsókolhat vagy tapogathat, mint az állatvásáron a malacokat, gusztusa és kedve szerint, Mr. Baker! – Csattant fel Juana éles hangon.

– Jól van, nyugalom! Tegnap rosszul indítottam. De mi lenne, ha most megkérdezném? Már amennyiben nem jártok még jegyben a jövendőbeli üzlettársammal! Semmiképp sem szeretném, hogy újabb öklökkel találjam magam szemben...

– Én és Mitchell? Jegyben? Előbb jön el a világ vége! – Kuncogott fel a lány óvatosan körözve a férfi mellizmain tenyereivel. – Ezt csak Grogan szeretné elérni, de minden fáradozása hiábavaló...!

– Miért? Neked nem szimpatikus a jövendőbeli Don? 

Juana tekintete elsötétedett. – Ne beszélgessünk, Mr. Baker! Azért vagyok itt, hogy...

– Kedves legyél velem! – Benedict elvigyorodott, mire az éppen összehúzódott sebe szétnyílt az ajkán újra.

A lány váratlanul elkapta ról a kezeit és egy fehér gyolcs-darabbal akarta megtörölni a férfi vérét. A fájdalom és a türelmetlenség felrántotta az ügynököt is ülő helyzetbe.

– Sokkal kellemesebb ellátásban is részesíthetnél – nyújtotta a lány felé az ajkait.

Juana türelmetlenül fújt egyet és a férfi arcához hajolt annak lábaira ereszkedve. Még hozzá sem ért a sebhez a szája, Benedict nyelve már megcirógatta a felső ajkán őt. A lány reflexszerűen harapott a tolakodó testrészre, de éppen csak fogva tartva azt. Nem akart több fájdalmat okozni a fogadott-bátyja üzletfelének, újabb megaláztatásra adva ezzel okot Kicsi Grognak. Benedict egy másodpercig mozdulatlanul figyelte a lány szemeit, aztán döntött: ha nem harapta le a nyelvcsúcsát rögvest, akkor nem is közömbös számára a férfi. Merészen beljebb tolakodott, erőszakosan, míg bal keze a feltűzött tincsek alá, a tarkójához férkőzött és magáhosz szorította Juana testét, esélyt sem adva az elhúzódásra.

Juana felnyögött, amint a férfi benyomult a szájába. Nem tudott mást tenni, mint viszonozni ezúttal a követelőző, angol ficsúr csókját. Jobbja tétován kalandozott a férfi tarkójára, ujjai lassan simultak a dús, fekete tincsek közé.

Flynn szabad keze végigcsúszott a lány oldalán és megállapodott a széles, egzotikus csípőjén, majd finoman próbálta az ölébe húzni a masszőrét.

– Talán nem kellene ennél tovább mennünk... – Suttogta a lány egyenesen a férfi szemeibe nézve, amikor végre elengedte őt, kicsit még zihált is a váratlan csók után.

Kép: Pixabay 

– Azt mondtad, kedvesnek kell lenned!

– Az nem jelenti azt, hogy rámparancsoltak: le kell veled feküdnöm! – Felháborodottan el akart húzódni tőle.

– Azt is mondtad, élvezzem, ha tudom! Élvezni is fogom az együtt töltendő perceink, Ana! Nem azért, mert Kicsi Grog ezt vagy mást szeretne! Azért, mert neked és nekem is most ez kell! Élvezni egymást! – Benedict a lány szemeibe hunyorgott halványan vigyorogova. – Csak nem lennél képes azt hazudni, te nem arra vágysz, hogy szeretkezzünk azonnal?

Juana kissé leeresztette a szemhéjait, ahogyan rápillantott. – Fogalmam sins, mire vágyom! Lehet, arra is, hogy ezért a csókért kikékítsem a másik oldalon is a képed, Mr. Baker!

– Na ezért is hagynunk kell némi gondolkodási időt neked, Ana! Majd azután eldöntöd, be kell-e verned a képem vagy sem...

Flynn tenyere még erőteljesebben húzta a lányt maga felé. Juana kelletlenül, de engedett neki. Egy másodperc elég volt, hogy rémülten fel akarjon magasodni újra a saját térdeire nehezedve.

– Mi a fenét keres egy nyamvadt kis angolon egy ekkora... – Zihálta volna, de a férfi megállította a mozdulata közben és visszanyomta a saját ölébe.

– Szerintem igazán daliás méretekkel rendelkezem mindenhol! Máskülönben... – Újra megcsókolta a lányt még türelmetlenebbül, majd folytatta. – Órák óta pusztán csak arról ábrándozom, ismeretséget kötsz ezen felemmel is!

Benedict keze az egyenruha felsőjének cipzárja felé siklott, ujjai a cipzár nyelvével játszadoztak, miközben szép komótosan egyre lejebb pöckölte azt, hogy kitárulkozhasson végre előtte a lány meztelen bőre, és kijelentette. – Az öklözést meghatározatlan ideig felfüggesztem!

Fellesett a megdöbbenő arcára, majd mosolyogva hajolt a fehér csipke-melltartó szegélye fölé és csókokkal kezdte telehinteni a forró, napsütötte idomokat.

Juana úgy ült rajta, mintha máris karót nyelt volna, legalábbis addig, amíg meg nem érezte a rövidke szoknya-rész alá bekúszó tenyereket.

– Nem hiszem, hogy bárki is megdícsérne, ha most engednék neked – próbálta elkapni a combtövei felé kalandozó ujjakat, mielőtt túl messzire merészkednének.

– De nem is kellene beavass senkit abba, hogyan nyertem el én a te bocsánatodat és te az enyém...

Flynn ujjai megérintették az első két heget a combjain. Az érintése hatására Juana megrándult a férfi testén, a láncreakció Benedicttel is folytatódott, erőteljesen megfeszült a férfiassága a finom szeméremcsonthoz préselődve.

– Úgy látszik, rajtad is vannak emlékeztetők – suttogta a lány nyakát csókolgatva. – Mintha tigriscsíkok lennének... Lehet, egy igazi vadmacskával hozott össze a sorsom, Ana?

– Gyerekkori... Bal-... Baleset! Be-... Beestem egy lefolyóba. A rácsok... – Nem volt hangja folytatni, hiszen a rajta kalandozó expedició már el is érte a tangája széleit, visszafojtotta a lélegzetét, várva, mennyire undorodik meg tőle az angol.

– Talán félnem kellene tőled, Tigris? Lehet, fel fogsz falni... – Benedict játékosan megrántotta a bugyija pántját.

Juana szemhéjai felpattantak. Az angol nem irtózik a sebhelyeitől? El sem tudta képzelni, lehet olyan férfi a Földön, akit ne nyomasztana, hanem felizgatna a hegekkel telerótt bőre a karjai felső részén, a vállain, a combjain egészen a fenekéig folytatódva. Soha nem jutott eszébe, hogy másképp is reagálhat rá valaki, mint szörnyülkődve, főleg, hogy a nagymacskára emlékeztetne bárkit, holott ő idestova húsz éve nézegette a ronda hegeket magán, amelyek némelyike néhol vastagabb és szabálytalan vonalú lett.

– Téged nem... Nem taszít? – Kérdezte gyanakvóan.

Benedict huncut szemekkel viszonozta a pillantását.

– Miért is kellene? Téged sem, hogy padlizsán színűre festetted a szám! Ahogyan más sebhely sem rajtam, vagy tévednék?

Juana tanácstalanul pislogott rá. – Nem, de...

– Gondolkozz csak a válaszon, Tigris, addig én találok rajtad még csodálni való területeket úgyis! 

A nyakához hajolt és tovább csókolgatta őt, jobbjával a fenekét simogatta, míg másik tenyere a lány mellét masszírozta egyre erőteljesebben.

Juana, ha minden erejével akart is, képtelen volt gondolkodni egy másodpercig ezután. Karjaival magához láncolta a férfi felső testét, combjai az ő csípője köré szorultak követelőzően. Flynn jócskán felbátorodva húzta le a felső cipzárját, lassan kisimogatva az enyhén kreol bőrt, de nem tétovázott. A melltartónak is mennie kellett hamarosan, messzire eldobta azt, miután sikerült pár másodperc alatt kibontania annak csatját.

A meztelenül összesimuló testeik tovább tüzelték őket, Benedict érezte a keményre duzzadt mellbimbók szúrását a saját bőrén. Hangosan sóhajtott, ujjai a lány hasa felé, a szoknya gombjához araszoltak.

– Sokkal könnyebben menne, ha felállnál – kérte a lánytól.

Juana felemelkedett a lábaira és el is akart lépni előle, amikor egy kéz megállította a combján simogatva.

– Szeretnélek én levetkőztetni – súgta Benedict.

A lány mozdulatlanná dermedt fölötte, terpeszben, miközben egymás szemeibe mélyedtek, a csábos szoknya suhogva csúszott a férfi ölébe, majd onnan messzire repült a tatami széléig, akár egy megfakult falevél.

Benedict most, pár centire és egy kis hófehér textilnyire a "finom falattól", érezte meg igazán, mennyire hasonlóak a lánnyal: engedelmesek, parancsokat követnek, akkor is, ha a saját belátásuk szerint ellenkeznének. Máskor viszont a belső törvényeik és érzéseik szerint cselekednek és kiélvezik a vadságuk gyönyörű perceit. "Neki való falat", idézte magában és óvatosan lehúzta az alsóneműt is.

Nem tudott megálljt parancsolni magának, a látvány önmagáért beszélt, az érzéki háromszög hívta őt magához. Előbb csak az ajkaival cirógatta meg, de nem tartott sokáig, amíg a nyelve és az ujjai is a formás combok közé mélyedtek. 

Juananak még az állás is nehezére esett a kényeztetésétől, szinte megkönnyebbült, amikor a férfi kezei a fenekére siklottak és megtámasztották őt. Hamarosan Benedictnek sikerült az érintésével is irányítania őt, élvezve, ahogyan felcsap a lányban a mindent magának követelő vágy. Ezt világokat elsöprő extázis követi majd, a férfi ebben biztos volt.

Gyengéden húzta le magára a kiszemelt szeretőjét, és megkérdezte rekedten. – Voltál már egyáltalán...?

Juana áhítozó tekintettel bólintott a kérdésére, leereszkedés közben.

– Akkor sem szeretném elsietni...

Elengedte a lányt, hogy a saját ritmusa szerint egyesüljön vele. Ahogyan millimétereket kapott belőle és "vesztett" önmagából, hirtelen jólesett neki arra gondolni, mekkora ökör nő-ismeretből Kicsi Grog!

A szeretője forró volt, akár a pokol tüze, belül csak még inkább! Juana felnyögött, amint "elfoglalta őt", ráadásul, ha érintetlen nem is, majdnem annak mondhatta volna fojtogató szűkösségét érezve. Finoman magához ölelte a lányt és szájoncsókolta.

– Minden pillanatot ki akarok élvezni veled – Sóhajtotta a lány ajkai közé a csókjuk után, és lassú ringatózásra ingerelte a csípőjüket.

Benedictnek még volt ereje kényeztetni is a "vadmacskája" minden pontját, ujjai mindenütt végigsétáltak, ahol csak elérték őt. Juana ujjai a vállain, a tarkóján vagy a férfi tincseibe kapaszkodtak meg egy-egy pillanatra, miközben egyre mélyebben süllyedt el a gyönyörben.

Egy pillanattal vagy fényévekkel később már a körmeit vájta a férfi bőrébe, nem túl fájdalmasan, megérezve: teljesen megsemmisül Benedict karjai között, a következő mozdulatuk alatt...

A férfi nem lehetett felkészülve az orgazmusára, teljesen ellepte őt a lány "mámora", miközben a teste összepréselte hímtagját ennek hatására. Mindkét karjával a lány derekát ölelte és féktelen iramba rántotta őt. A nyöszörgéseikből zihálás lett, ahogyan együtt vágtattak, majd Juana újabb melegség-hullámot érzett magában, és Benedict hangos nyöszörgése borzongatta meg az idegeit.

– Felfalt a Tigris! – Hangzott tőle elcsodálkozó hangon.

Flynn gyengéden lehúzta a lányt és maga mellé engedte a tatamira, közel bújt hozzá. A lány testét is vékony izzadtság-réteg fedte, ezért odahúzta a köntösét és betakargatta a reszkető lányt.

– Te nemcsak Tigris, de fehér holló is vagy...

– Miért? – Vacogta értetlenül a férfi megjegyzésére.

– Ilyen orgazmust képtelenség lenne színlelni – kuncogott Flynn és ajkaival megcirógatta az arcát.

Juana kissé hátrahúzódott és megkérdezte. – Egyáltalán neked jó volt?

Benedit felnevetett az ártatlan kérdését hallva.

– Most miért nevetsz ezen? Nem volt jó? – Tartott ki a kérdése mellett a lány.

– Jó? Nem, ez maga volt a tökéletes mámor! Csupán az én "örömöm" nem vetekedhet a tieddel – válaszolta vidáman. – Ilyesmit még elképzelni sem lehet, csak átélni! Szóval szeretnék masszázs-bérletet váltani, kizárólag nálad, Tigris!

Juana tekintete felszikrázott. – Tudtommal üzlet miatt vagy itt, és nem az én masszázsomért...

– Halmozzuk csak az élvezeteket! Kezdetnek egy finom fürdő? Itt, valahol? Közönség nélkül!

– Miért? A fürdőben sem tudnál angolosan hidegen viselkedni?

– Azt hiszem, a te közeledben soha sehol nem fogom tudni megjátszani az "angolt"! – Suttogta újra az ajkai felé hajolva a férfi és megcsókolta szenvedélyesen.