Benedict Flynn jól megnézte magának a tőle ötven méterre álló társaságot.

Az ország legnagyobb partiján vehetett részt a kolléganőjével. Valójában egyetlen, ezen a földön született embert sem ismertek személyesen. Viszont rengeteg információt kaptak azokról a személyekről, akik most előttük beszélgettek és ezt a pazar rendezvényt megszervezték, hogy országaik és ők, a bűnözők is, "gyümölcsöző" csere-kereskedelmet folytassanak egymás között ezután is.

Az idősebbik Grogran épp a fiával, Mitchellel és annak kísérőjével fecsegett, a jelek szerint igen felszabadultan. Mitchell, akit mindenki csak "Kicsi Grogrként" szólított, nemtörödöm arccal figyelte a háromszázötvennél is több vendéget, miközben válaszolt apjának. A közöttük álló fiatal nő első látásra tökéletesen alakította az előnyös dekoráció kritériumait a nagyhatalmú bűnszervezet Donja és annak trónörököse között. Csupán az ajkain játszó, néha fel-felvillanó, gúnyos kis mosolya válaszolt a férfiak megjegyzéseire.

– Lehet, hogy hanyag voltam, Linda – súgta oda Flynn a kolléganője fülébe, miközben átnyújtott egy pezsgős poharat a lánynak és úgy tett, mintha halántékon csokolná, nem pedig súgdolózna vele. – De nem emlékszem a Kicsi Grog nőjéről szóló aktára.

– Akkor nem csak te voltál felületes! Gőzöm sincs, ki az a csaj – mosolygott fel a szőke lány a nála jóval magasabb "bátyjára". – Szerinted ki kell derítenünk?

– Ahogyan elnézem, mindenképp! Bizalmi pozicióban lehet, Grogan még a saját feleségét is elküldte, mielőtt a fiával kezdett beszélgetni. Vajon melyiküknél feküdte ki a kényelmes kis helyét?

– Csak nem féltékenységet hallani a hangodban, Ben? – A hajával játszadozva simult a férfihoz. – Tetszik? Ajánlom, inkább azt nézd, neki milyen fiúk jönnek be!

– De az is lehetséges, ő lesz az a bizonyos, gyenge láncszem, amivel könnyedén lekapcsolhatjuk Grogant és a szervezetét!

– Képzelem, mennyire örülnél, ha a csoportunk új forgatókönyvet ütemezne, hogy napi huszonnégy órában férkőzz a kis rozsdafejű bizalmába, illetve főleg a combjai közé, a szükséges információkért!

– Az alapterv is az volt, hogy te Kicsi Grog lepedőjére próbálsz felfeküdni! Az én ellenvetéseim ellenére! Mit számít, ha közben én is megnézem közelebbről a rozsdavöröset? Aki, mellesleg, nálad fél fejjel magasabb, kiscsibém! – Suttogta a férfi a táncolók közé húzva a húgát alakító tisztet.

– Nem tehetek róla, hogy a kiképzőtáborokban a női állományt nem tizenöt centis sarkú cipőkben vezénylik lőgyakorlatra! – Gúnyolódott Linda alig hallhatóan.

– Azon a csajon nincs is tűsarok! Ennyit a megfigyelő-képességeidről!

Linda Hahn kelletlenül nézett fel a csigalépcső tetején álló csoportosulásra, hogy ellenőrizze felettese szavait. Ő is meglepődve látta, a nő és Kicsi Grog valóban egymagasaknak tűntek, a görög ruhás lány saruban állt a jövendőbeli Don jobbján.

– Pont neked való falat, bátyuskám! – mosolygott a beépített tisztre Linda gúnyosan.

– Ezek szerint inkább te vagy féltékeny rá, húgocskám – nevetett fel az öt forgató férfi jóízűen.

Linda válasz helyett csupán a mesterivé festett ajkait bigyesztette Flynnre.

Soha nem tagadta volna le önmaga előtt, azért is vállalta el látatlanban a tengerentúli akciót, mert megbízható forrásból, az ezredesi rangban szolgáló nagybátyjától tudta: a nemzetközi szervezet-bűnözési osztály üdvöskéjével, Benedict Flynnel kell majd együtt dolgoznia.

Flynn karrierje egy üstökös pályájára hasonlított, amióta csak belépett a Szolgálathoz, ez korántsem ért még véget a Nemzetbiztonsági és Hadügy Minisztérium nagykutyái szerint. Benedict egy igazi James Bond volt, amilyenről minden nő szívesen álmodozgatott. Ezen felül, Linda Hahn, több nemzedéknyi katonai múltú felmenővel a családjában, szentül hitte, a több hónapos, akár éves beépülés és sikeresen végrehajtott akció után, ők, ketten, tökéletesen összeillő párként fognak hazatérni és oltár elé sietni! Erről csupán Benedictet kellett még meggyőznie. Lassú víz partot mos, nem volt miért kapkodnia, nyugtatta meg magát ezúttal is.

Linda nem számíthatott rá, hogy a vele szemben legfeljebb bajtársi érzelmeket tápláló Flynnt pont a célpontjaik egyik nőcskéje fogja érdekelni már a megérkezésük után.

Benedict Flynn a legkülönlegesebb tulajdonságokkal volt felruházva: egyszerre vonzotta és taszította a bűn. Ennek köszönhette a sikereit is, mint akciócsoportos és mint beépített ügynök. Nem riadt vissza semmitől, hogy elérje az általa kitűzött céljait, attól sem, ha időként be kellett mocskolni a kezét mások vérével, vagy a lepedőit kétes erkölcsű hölgyek testnedveivel.

Amikor a zeneszám véget ért, a megbeszéltek szerint különvált a két tiszt. Lindának az volt a feladata, hogy már aznap este megpróbáljon Kicsi Grog közelébe férkőzni, míg felettese az ismeretlen nő után sietett a villa hátsó erkélyére.

A rozsdavörös hajú nő a korlátba kapaszkodva nézett le az angolkertnek csúfolt, szigorú vonalak közé rendezett növényzetre. Olyan mélyeket lélegzett, amit még a fal árnyékába meghúzódó Flynn is hallhatott majdnem három méter távolságból. Mintha csak a rosszullétét próbálná legyűrni az erőltetett légvételekkel.

A titkosszolgálati tiszt nem mozdult, hagyta, hogy a célszemély kifújja magát, bár fogalma sem volt, mitől borulhatott ki, ha csak nem a zsúfolt, nehéz levegőtől odabent, amiben száz és száz erős parfüm, virág-esszenciák és előkelő ételek illatai keveredtek.

A lány nem sokáig ácsoroghatott a teraszon, folyton hátrafelé fülelt, nehogy felkeltse eltűnésével mások figyelmét. Akár ha nem akart volna gyanúba keveredni a házigazdák előtt a levegőzéssel.

Benedictnek döntenie kellett, de szándékosan azt a kósza ötletet választotta, amelyik a leginkább kedvére való volt. Váratlanul lépett ki a fal árnyékának takarásából, amint elérhető közelségbe került a lány, magához húzta erővel egy pillanat alatt és az ajkaira hajolt szenvedélyesen. 

Őt is meglepte, ahogyan a khitónt viselő lány a mellkasához simult, odaadóan viszonozva az ismeretlen férfi nyelv-játékát. Benedict egyik tenyere a csípője felé siklott, míg másik kezével a lány kecses nyakát cirógatta meg. Az egypercesnek szánt lehengerlő hadművelet négy percre nyúlt, mire elengedte gyengéden a lányt és rávigyorgott.

– Ilyesmire számítottál? – Kérdezte tőle a lány rekedten.

– Mondhatjuk, cukorfalat. Most akár a nevedet is elmondhatod...

– Örülök, de ha megengeded előtte még, hosszú nyelvű ismeretlen, úgy is szeretnék reagálni, ahogyan én szoktam az ilyen kéretlen közeledésre!

Elhátrált egy lépést és jobb keze lendületet vett. Visszakézből akarhatta pofonvágni az őt megtámadó férfit. Egy másodperc tört része alatt ökölbe szorította a kezét épp a férfi arca előtt, és lendületből csapott a bal szájszélére, olyan erővel, hogy Benedict a fogai épségét is kétségessé tette abban a pillanatban.

Mielőtt bármit is tehettek volna, Kicsi Grog robbant közéjük, egy szemvillanásból felmérte a helyzetet, aztán helyi dialektusban, csúnyán lehordta a "szemtelen, engedetlen" lányt, majd a felrepedt ajkú férfihoz beszélt.

– Bocsásson meg a fogadott testvéremnek, Mr. Baker, néha elfelejti azokat az illemszabályokat, amikre a szüleim tanítják évek óta! Ezért – visszafordult a lány felé és élesen ráparancsolt –, holnap a Pagodában szívélyesen fogja a bocsánatát kérni, igaz, drága?

A lány összehúzott szemekkel nézett a neki parancsolgatóra. – Lehet, hogy igazad van, és mint eddig, ezután is szót kell fogadnom neked, drága Testvérem! Csak azt ne felejtsd el, nem túl okos dolog az új ismerőseid lábai elé dobni lábtörlőnek azokat, akiknek köszönhetően soha nem volt okod még panaszra sem! Tudod, a Büszkeség...

A lány dühösen elsietett. Benedict azonban azt is észrevette, minden szava pontos golyóként találta el Kicsi Grogot, míg a kevélység hallatára ő teljesen elsápadt, akárha a lány halálosan megfenyegette volna. Márpedig ha Benedict szimata nem csalt, ehhez azért nem lett volna elég egy kis "szeretői" cím a Familiában!

– Nincs is nehezebb, mint jó bátynak lenni – nevetett fel Benedict és letörölte a hófehér zsebkkendővel a felrepedt ajkaiból kiserkent vércseppeket, aztán kezet nyújtott a másiknak. – Ben Baker, Mr. Grogan. Köszönjük a meghívását! Ebben a pazar és forró éghajlatú országban nem csoda, ha a hölgyek is vérmesebbek!

– Ha azt képzeli, a fogadott húgom, Juana szenvedélyes, akkor téved, Mr. Baker! Én örülnék a legjobban, ha az lenne, mivel apám mindenáron feleségül akarja velem vetetni... 

Flynn arca egy pillanatig zavartan nézett a vele szemben álló trónörökösre.

– De minthogy Juanaról és a hozzá füződő gondjaimról beszélgessünk, kérem, menjünk egy csendesebb helyre. Azt hiszem, az üzleti ajánlataink jobban fogják önt érdekelni, mint ez. – Előzékenyen mosolyogva vezette vissza a vendégét a mulatozók közé.

Flynn csupán magában morfodírozhatott, amíg egy félreesőbb helyiségbe kísérte őt Kicsi Grog: ha ez a lány nem forró és szenvedélyes, akkor senki nem az a Föld nevű bolygón, hiába is csörgedezik meleg vér az ereiben!

Kép: Wallhaven